Oldalak

2013. szeptember 8., vasárnap

Ha igen, miért nem? – Barátság férfi és nő között

fräulein on air: Varga Vivien A.

„Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?” – kérdezte Karinthy Frigyes. Saját korában tiszta volt a válasz, mégpedig: Nem. A kérdés manapság megválaszolatlan. Befészkelte magát baráti köreinkbe. Ideje aktualizálni.


két jó barát (forr.tumblr)


A probléma főleg akkor üti fel a fejét, amikor új párkapcsolatba lépünk. Saját viszonyainkkal tisztában vagyunk, legyen az nő vagy férfi, lényeg, hogy barát. A jobbik felünket mégis rossz szemmel nézzük, ha ellenkező neművel vigadozik, a féltékenységet ezen ingoványos talajon jól lehet táplálni. „De ő csak barát!” mantrázza a kedves, és akaratlanul is agonizálni kezdünk. Akaratlanul, mert mégis csak modern, szabadelvű emberek vagyunk, és tudjuk nagyon jól, hogy létezhet barátság a két nem között - vagy mégsem?

Az aggódásunk ezzel a kérdéssel kapcsolatosan nem a mi személyes szűklátókörűségünk, hanem egy örökölt hagyományminta, amit nehezebben tudunk magunkról levetni, mint gondolnánk. A férfi és nő között barátság ugyanis viszonylag új keletű dolog, és mi magunk sem tudunk 100%-ban hinni benne.

Bár az androgün kultusz már neki állt kiradírozni a határokat, a Vénusz és a Mars még mindig nem egy bolygó, hanem kettő, és ez a barátságokat is merőben meghatározza. A kérdést megnehezíti az a tény, hogy a barátság és a szerelem hasonlóan működnek. Mind kettőnek egyfajta "lélekrokonság" képezi az alapját, ami ráadásul testileg is kimutatható: Phillippe Rushton kanadai pszichológus kutatásai szerint a barátok "lélekrokonságát" valójában a genetikai rokonság okozza. Vagyis:

Barátoknak és szeretőknek hasonló a genetikai állományuk. Ezzel magyarázható, hogy általában szeretjük barátaink szagát (ha tudatosan nem is érezzük), és persze hogy a szag alapján választunk párt. Naivan, biológiailag szemlélve tehát nem találunk ürügyet arra, hogy az egyik sráccal miért járunk, a másikkal meg miért csak barátkozunk. Nem is itt van a kutya elásva. Hanem sokkal mélyebben.

Lionel Tiger antropológus, szintén kanadai, kissé közhelyesen, de mégis az őskorban véli a férfi- és ezzel szemben a női barátság gyökereit felfedezni. Mint tudjuk a férfiak vadásztak, és a nőkre maradt a többi unalmas tevékenység, mint bogyókat csipegetni és gyerekek után szaladgálni. Egyedül mamutra vadászni felért volna egy öngyilkossággal, tehát a férfiak elég korán megtanultak egy közös célért összefogni. Ennek a maradványait megfigyelhetjük focimeccseken is, ahol a teremtés koronái együtt bömbölnek a gólokért. Egy férfi baráti köre ezen felül kiterjedtebb, és azóta is közös aktivitáson, cselekvésen alapszik, olyan elvek mellett mint a lojalitás és a tűzön-vízen át kitartó hűség.
Bogyószedegetés közben pedig mi mást tehettünk volna mi fräuleinok, minthogy férjeinkről és anyósainkról panaszkodjunk, lelkizzünk és a szomszéd barlang lakóiról pletykálkodjunk. A női barátságban viszont ritka a lojalitás, mert a gyűjtögetés inkább vetélytársakat faragott belőlünk; nyilván a saját családunknak akartuk a lefrissebb gyümiket és legzamatosabb hernyókat. Ha mégis akad egy igazi barinő, a hűség nagyobb mértékű lehet mint a férfiaknál. A női baráti kőr ezért szűkebb, de intimebb, a hangsúly nem az együtt csináláson, hanem az együttérzésen van.  Szóval együttérzés kontra együtt-csinálás. Ez az alapvető akadálya a férfi-női barátságnak, de nem az egyetlen.

Mert persze végül, de nem utolsó sorban, a szexualitás sem éppen segít az akadályok leküzdésében. A Journal of Social and Personal Relationship felmérése legalábbis egyértelműen bizonyította, hogy a férfi-női barátságokban, ha minimálisan is, igenis ott bujkál a szexuális vonzalom. Ezeken a barátságokon belül a férfiak inkább hajlanak a szexuális közeledésre, mint a nők, akik ritkábban lépik át a barátság határait.

Egy további fontos tényező a szocializálódás. Egy ellenkező nemű testvérrel rendelkező ember jobban tud viszonyulni a nemek közötti különbségekhez, és jobban ki tudja aknázni a férfi-női barátság előnyeit: a felszabadulnak az agymenés terheitől és az ökörködnek, a férfiak pedig becsülik, hogy kiönthetik a szívüket.

Kérdéses marad az a végső tényező, ami szerelmet, és nem barátságot teremt két ember között, ha már a "lelki rokonság" megvan. Gyakran a szerelmet kizáró feltételek hozzák létre a nemek közötti barátságot, mint például egy másik ember vagy társadalmi normák. A volt pasi legjobb barátjával egyszerűen nem illik összejönni, és egy pár évtizeddel idősebbel sem. De a leggyakoribb kizáró ok - valljuk be - a másik külseje. Ha fejre állítjuk, akkor sem fog jobban bejönni az a kedves pasi. Szomorú, de tény.

Karinthyra visszatérve, nos, ő azt vallotta, hogy annyira tud férfi lenni, mint amennyire nő az adott nő. A mi világunkban talán elképedne, mert eléggé semmilyennek érezhetné magát, főleg még pár évtizeddel később. A nemek közötti barátság feltétele az androgün tudat: ugyanis minél jobban azonosul valaki saját nemével, annál inkább nem tudja elképzelni, hogy barátkozna ellenkező nemű személlyel. Egy hagyományos értelemben vett nőies nő és egy férfias férfi között csak szexuális kapcsolat alakulhat ki. De itt már új szelek fújnak: a nők férfiasodnak, a férfiak elnőiesednek. Hogy ez jobb lesz-e vagy sem, majd kiderül. Megyek hernyót szedni.



  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése