Undormányos, szent szerelem

[fräulein on air: Varga Vivien A.]

Az utolsó utáni csepp a pohárban aztán végképp betett. A játéknak vége. Minden fiatal nő életében eljön ez a pont, az a határ a határon túl. Odabaszod a telefont a falhoz, nyomsz egy vodkát, elküldöd a jó krva anyjába és törlöd. Stornó, stornó, stornó. Szerződésbontás.

Tehát eljön az a pont, amikor már semmin nem csodálkozol. Amikor már senki nem menekül a lelki nyomor-poklokból, értsd barátnőid és persze Te sem; amikor már ragadsz a szartól meg hízol a sok búbánattól amit nap mint nap magadba szívsz - eljön a nagy sértődés. Annyira vérig besértődsz, hogy - gratulálunk - lelki update-t futtatsz. Isten hozott egy új kasztban. Benőtt a fejed lágya. 

     "Oké. Elmentem." (Cindy Sherman, Cím nélkül, 1999)

                                                 

Viszlát nyomorékok, viszlát tévhitek. Ezentúl egyik csávóban sem bízol, ill. fergeteges, óriási bűvészmutatvány kell ahhoz, hogy egyáltalán megkínáld egy kis bizalommal. Korrekt. Bebizonyult, a mondák és a mítoszok igazak, ha férfiakról van szó, de Hollywoodnak egy szavát ne hidd. Nem, nem fog hirtelen becsengetni életed szerelme, és nem fog megvédeni az aluljáróban undorító szavaktól vagy utolsó pillanatban egy undorító állattól.

Viszont igaz az, hogy akár hogyan is nézel ki, legfőbb céljuk (legtöbbjüknek) hogy ágyba vigyenek. Néhány hibrid úgy csinál, mintha érdekelné a jóléted: Addig kérdezik, hogy elmentél-e, hogy miért nem mentél el és hogy mikor fogsz, hogy a végén már tetteted, csak fogja be a száját. Nyilván, hogy is lehet az, hogy puszta érintése nem röpít nyomban a mennybe? Rágalom! Felségsértés! Nem beszélve általános lelki terrorjukról, a nem jelentkezés, a hajnali kapudöngetések mert baszni akarnak, de amúgy kedves vagy meg gyönyörű, de nem akarok veled járni meg hasonlók, dugni oké. Szóval az általános, mindennapi szemétségeik amelyektől már naphosszat hányni tudnál. 

Lejátszol úgy kamaszkorodtól fogva néhány meccset. Alig várod, hogy egyetemre kerülj, mert ott aztán bajnokok ligája, folytatod, harcolsz, itt egy jobbos, ott egy monokli, de túléled, amíg ugyebár nem szakad el végképp a cérna és mutálsz, hitetlen, szarkasztikus pogánynő nem válik belőled. Mert megkérdezed magadtól, mi a ráknak ez az egész? Mitől lenne nekem jobb egy kapcsolatban, és miért csak erről szól az életem?

"Lehet nincs wifie s csak hívni tud." (Cindy Sherman, Untitled  #90, 1981.)

Nem régiben óriási port kavart egy német újságcikk­*, melyben a nagybetűs SZERELMET korunk hazug vallásának állítják be. A cikkben több szakember is nyilatkozott, pl. az amerikai pszichiáter M. Scott Peck, aki szerint "fáj látnia, hogy az emberek milyen mértékben képesek tönkre tenni magukat a szerelem mitológiája miatt."

Isten tehát valóban halott. Helyébe a szerelem lépett. Egy lélegzetet nem tudunk venni anélkül, hogy torkunkon ne akadna. Mindenki missziója: találd meg messiásodat. Aztán mennybemenetel: fészbukstátusz, közös kégli, oltár az ágy, jeletek szív, de a vége úgyis sírás lesz.

Mert az említett német cikk lényege ez: Annyira magasztaljuk manapság a szerelmet, hogy azt az ideális partnert, azt a messiást soha nem fogjuk megtalálni. Mert egyszerűen senki sem olyan jó, nincs az az Isten, aki ilyet teremthetne. A magas elvárások miatt aztán mindenki válik és tovább áll, új himnuszokat énekel idegen oltároknál. Szociálfilozófus Katharina Ohana szerint, "a szerelem mint póthit főleg a nőket gátolja". Avagy minden sikerükre árnyékot vethet, ha nincsen otthon egy férfi díszpéldányuk. "A nők életértelme a szerelem." 

"És ha csak dugni akar?" (Cindy Sherman, untitled #93) 

Ettől forr fel az agyvized. Mert azért annyira szereted még magad, hogy nem egy pasi miatt tedd tönkre magad. Hogy ne másról szóljon az életed, hogy ne a nyomásnak engedj, a régi női szolgalétnek. Magad akarsz lenni, elérni az álmaidat. Ámen. 

A vodkát megittad, a telefonodat újra összekovácsoltad, bámulsz magad elé. Büszkén mosolyogsz, mert átlátsz a szitán. Téged már nem basznak át, a szerelem Júdás-nője vagy. Neked nem kell. Összerakod magad és a karriert helyezed az első helyre, véded a feminizmust, új krédód a "leszarom a pasikat". Ez életed jelszava egészen holnapig, míg az átkozott cseten fel nem tűnik a tegnap előtti faszkalap.

Te hitetlen.

De ne szégyelld magad, nem vagy egyedül...Csak három parancsolatot jegyezz meg pogányságodból, angyalka. Felejtsd el Coelhót meg müllerpétert, a kiteljesítő kapcsolat receptje: a dezillúzionált, racionálisabb szerelem, Love 2.0.

1. A szerelem nem szent és nem allmighty - avagy nem, a pasi nem fog változni mérhetetlen megváltói szeretetedtől. És te sem leszel jobb általa.

2. Te. Legyél. Az. Első. Minden. Esetben.

3. A szerelem legyen szerződés. Határozd meg értékedet. És értéken alul ne add magad.

(Csak mielőtt kiakadna valamelyik szentfazék, hogy mertem szerződést és szerelmet egy sorba írni...Két út van: aláírni vagy nem. Minden köztes állapot purgatórium, melybe egy férfi önzésből taszít bele. A semmilyen dolgok a legveszélyesebbek, jól jegyezd meg. Szóval no friendship with benefits, legalábbis akkor nincs ha szerelmes vagy.)

*Az említett német cikk itt: http://www.faz.net/aktuell/gesellschaft/menschen/egoistische-zweisamkeit-ersatzreligion-liebe-13152087.html